Olyan régen írtam már valami komoly témáról, ami igazán foglalkoztat engem, de rájöttem, hogy hiába próbálkozom, mostanában nem megy ezeknek a leírása. Igazából arra lennék kíváncsi, hogy ti nektek van e valami gyűjtőszenvedélyetek?
Én, amikor még kicsi voltam, megszállottan gyűjtögettem a faleveleket, és minden nagy könyvben azokat préselgettem. :) Egy füzetem még megvan, amibe be is ragasztottam ezeket, illetve egy hatalmas enciklopédiában még megvan az első négylevelű lóherém, amit gondosan őrizget a mamám.
Utána jöttek a kövek. Mindenféle sima felületű, csillogó követ összeszedtem, és évekig őrizgettem őket. Volt, amelyik szinte olyan fekete volt, mint az ónix, találtam olyat, ami már-már összetéveszthető volt a rózsakvarccal, és olyan szépeket, amiket, ha ketté törtem, akkor csillogott a közepük. Amúgy a mai napig nem tudom, milyen kövek voltak, de annyi tény, hogy szépek voltak. :D
Aztán jött a kagylómániám, mindenhová kagylókat rakosgattam ki; ez igazából a mai napig így van, ha tengerparton nyaralok, akkor mindig gyűjtök egy zacskónyi kagylót, van például olyan, amit miután ecetes vízben kiáztattunk, meg kifőztünk, és szappantartóként funkcionált a fürdőben. ^^ Ha elköltözöm megint, akkor bizonyosan újra elő fognak kerülni. :)
Aztán még nagy rajongója vagyok a legyezőknek, ebből jöhet a papír, és a csipke legyező is, mindegyiknek örülni tudok. Egyszer kaptam egy hatalmas legyezőt, ha kinyitom, kb 1,5-2 méter nagyságú, és nagyon szép.
De a legnagyobb szenvedélyem az esernyők. *.* De nem az ilyen összecsukhatóakra gondolok ám, hanem azokra a szép nagyokra, színesekre, fehérekre, átlátszóakra, és csipkeesernyőkre. *.*
Utóbbi még nincsen, de ami késik, nem múlik. Amúgy az esernyő lehet olcsóbb, drágább, a lényeg, hogy az egyéniségemet tükrözze. Egyszer éppen a piacon vásároltam, és kilépve elkapott a szakadó eső. De annyira zuhogott, hogy szinte beestem az egyik piac melletti kis ruhaboltba, és onnan néztem bánatosan, hogy egyik pillanatról a másikra a napos időből szinte éjszaka lett. Aztán megláttam az esernyőket, és azok közül is egy citromsárgát. De ez tényleg olyan igazi citromsárga, amivel csak kevesen mernek flangálni. Én megvettem, mert illett ahhoz, amire akkor vágytam; napsütésre. A mai napig az az egyik kedvencem, és ha csak rémisztgetnek az esővel, akkor is szívesen magammal viszem. :)
Van egy olyan esernyőm, ami alatt három ember úgy elfér, hogy egy kicsit sem ázik meg. Azt tartani már nehezebb dió, szó szerint, ha fúj is a szél az eső mellé, akkor egy edzés kutya füle ahhoz képest, amit én végzek az esernyő tartásával. :D
Egy régi kedvencemet már a mamám kisajátította magának, piros-sárga-kék-zöld-fekete színben pompázik, és szépen domborodik, olyan kis dizájnos, és meglepő, de ezt az esernyőt egyszer sem hagyta el. A többit, amik csak olyan sablonosak voltak, azokat igen. :P
Én, amikor még kicsi voltam, megszállottan gyűjtögettem a faleveleket, és minden nagy könyvben azokat préselgettem. :) Egy füzetem még megvan, amibe be is ragasztottam ezeket, illetve egy hatalmas enciklopédiában még megvan az első négylevelű lóherém, amit gondosan őrizget a mamám.
Utána jöttek a kövek. Mindenféle sima felületű, csillogó követ összeszedtem, és évekig őrizgettem őket. Volt, amelyik szinte olyan fekete volt, mint az ónix, találtam olyat, ami már-már összetéveszthető volt a rózsakvarccal, és olyan szépeket, amiket, ha ketté törtem, akkor csillogott a közepük. Amúgy a mai napig nem tudom, milyen kövek voltak, de annyi tény, hogy szépek voltak. :D
Aztán jött a kagylómániám, mindenhová kagylókat rakosgattam ki; ez igazából a mai napig így van, ha tengerparton nyaralok, akkor mindig gyűjtök egy zacskónyi kagylót, van például olyan, amit miután ecetes vízben kiáztattunk, meg kifőztünk, és szappantartóként funkcionált a fürdőben. ^^ Ha elköltözöm megint, akkor bizonyosan újra elő fognak kerülni. :)
Aztán még nagy rajongója vagyok a legyezőknek, ebből jöhet a papír, és a csipke legyező is, mindegyiknek örülni tudok. Egyszer kaptam egy hatalmas legyezőt, ha kinyitom, kb 1,5-2 méter nagyságú, és nagyon szép.
De a legnagyobb szenvedélyem az esernyők. *.* De nem az ilyen összecsukhatóakra gondolok ám, hanem azokra a szép nagyokra, színesekre, fehérekre, átlátszóakra, és csipkeesernyőkre. *.*
Utóbbi még nincsen, de ami késik, nem múlik. Amúgy az esernyő lehet olcsóbb, drágább, a lényeg, hogy az egyéniségemet tükrözze. Egyszer éppen a piacon vásároltam, és kilépve elkapott a szakadó eső. De annyira zuhogott, hogy szinte beestem az egyik piac melletti kis ruhaboltba, és onnan néztem bánatosan, hogy egyik pillanatról a másikra a napos időből szinte éjszaka lett. Aztán megláttam az esernyőket, és azok közül is egy citromsárgát. De ez tényleg olyan igazi citromsárga, amivel csak kevesen mernek flangálni. Én megvettem, mert illett ahhoz, amire akkor vágytam; napsütésre. A mai napig az az egyik kedvencem, és ha csak rémisztgetnek az esővel, akkor is szívesen magammal viszem. :)
Van egy olyan esernyőm, ami alatt három ember úgy elfér, hogy egy kicsit sem ázik meg. Azt tartani már nehezebb dió, szó szerint, ha fúj is a szél az eső mellé, akkor egy edzés kutya füle ahhoz képest, amit én végzek az esernyő tartásával. :D
Egy régi kedvencemet már a mamám kisajátította magának, piros-sárga-kék-zöld-fekete színben pompázik, és szépen domborodik, olyan kis dizájnos, és meglepő, de ezt az esernyőt egyszer sem hagyta el. A többit, amik csak olyan sablonosak voltak, azokat igen. :P
én bögréket gyüjtök,elég sok van,nem férnek el a konyhaszekrényben...:)
VálaszTörléspuszi
Uh, tényleg, azokat én is gyűjtöttem egy darabig, van belőlük kb. 10 vagy 15, amik nagy kedvencek is. :D
VálaszTörléspuszi
Na ez erdekes, en is gyujtok bogreket, a masik a dobozok.Barmilyen , de csak kis meretuek lehetnek, ajandek dobozok tobbsegben, ugy ertem , amibe ajandekot csomagolnak.Ja es a harmadik , gondolatokat irok, amik masok fejeben szuletnek meg, filmben hallom , es nagyon megtetszik.Az erdekessege, ha utkozben latom, vagy hallom, akkor kis cetlikre, amit eppen talalok hirtelen, arra leirom, na ezek is dobozban vannak gyujtve:D
VálaszTörlésBélyegek, képeslapok, könyvek, régi lemezek, filmek,zenék.
VálaszTörlésA gondolatok, mondatok gyűjtése egy nagyon klassz dolog lehet. :) És néha belekukkantasz ezekbe a gondolatdobozokba?
VálaszTörlésDani, te is sok mindent gyűjtesz, ahogy látom. :) Bélyegeket a papám gyűjtött régen, több albuma is tele szebbnél szebb bélyegekkel. *.* A könyveket én nem gyűjtöm, de azok csak úgy csordogálnak be hozzám. :P
Csak úgy csordogálnak?
VálaszTörlésÉn így vagyok ezzel a gondolatok és a szavak terén, talán:D
Minden csak úgy kicsusszan belőlem, de van olyan érzésem, amikor valahonnét kapom őket.
Igen, becsordogálnak a könyvespolcomra. :D
VálaszTörlésVan, amit úgy örököltem, nem is egyet, miután egyik kedves szomszédunk eltávozott, van olyan régi Petőfi verses kötetem, amit egy több, mint kilencven éves volt apácától kaptam. :) Azt azóta is becsben őrzöm, nem a versek miatt, hanem a jósága miatt, pedig nagyon régi volt már a kötet. :)
Aztán ajándékba is kapok sokat, meg néha én is beszabadulok könyvesboltba, és akkor csemegézgetek, és mindig valami remek könyvvel távozom onnan. Vagy kettővel. :D
Kiyná könyve is pont ma érkezett meg, holnap neki is tudok állni olvasgatni. Meg annak szeretnék egy külön bejegyzést is. :))
De a gondolatok is csordogálni szoktak, és értettem a célzást, a könyvesre talán nem illik a hasonlat, de tényleg így érzem. :P
Kik a kedvenc szerzőid?
VálaszTörlésMilyen könyveket szoktál olvasni?
Mi felé vonzódsz?
A nap süt,csak néha takarják a felhők,
VálaszTörlésJó ,ha magadnál tartod az Ernyőd.
S hogy mi ellen használod, eldől,
Midőn eső vagy izzadság csepp
csepeg a fejedről... :)
pussz Aszusz Nierma
szintén 1 bögre gyűjtő / 615db :)