2011. január 5., szerda

Év eleji töprengés 18+

Először is, bár kicsit megkésve, de mindenkinek nagyon boldog új évet kívánok! Legyen szebb, jobb és még boldogabb ez az évetek, mint az előző volt, álmaitok, vágyaitok pedig váljanak valóra! :))

Én, ahogyan a címben is írtam, töprengek. De ez már a két ünnep közötti időszakban is jellemző volt rám, hogy a nagy rohanások közepette, mint Lót felesége, sóbálványként leálltam valahol útközben és elmerültem a gondolataimban.
Megijeszt, hogy egy bizonyos kérdés zakatol már mióta a fejemben. Nem hittem volna, hogy valaha is egyáltalán elgondolkodom ezen az eshetőségen. Nem akartam. Mert...., elválasztanak minket a falak, aminek legtöbbjét, igaz, védekezésből, de én emeltem fel közé és közém. Most mégis, hiába nézek minden felé, csak azt látom, hogy egyre inkább lejjebb süllyedünk, és hirtelen gyorsasággal veszítjük el a jogainkat, megtépázzák a lehetőséget a szabad döntésben, lassan ott tartunk, hogy a szabad gondolkodásban. Megtépázzák a szárnyainkat, nem engednek minket repülni. Eljöhet még újra az egypárt rendszeres korszak, ha nem figyelünk oda.
Én pedig félek. Nem engedtem eddig senkinek, hogy megnyírja a szárnyaimat, én mindig a föld felett lebegtem, kimondtam, ami a lelkemet nyomta, véleményt formáltam, kiálltam a szavaim mellett, vállalva még azt is, hogy érettségi évében majdnem kéthetes kényszerpinőre küldte az igazgató iskolán belüli politizálás miatt az egész osztályt, köztük engem is, aki a leghangosabbak közül került ki.

És most itt van valaki, aki megmondja, még ha nem is ilyen nyíltan, de az alkotmányt megváltoztatja, bele akar szólni a Nemzeti Bank ügyeibe, aki megzsarol, hogy ha nem lépek vissza az állami pénztárba, akkor elveszi az állami nyudíjamat, szinte élvezettel kihangsúlyozva, hogy akkor pontosan milyen keveset kapok majd, és itt van valaki, aki beleszól abba, hogy mit tudhatok meg arról, hogy mi történt itthon vagy a  nagyvilágban, beleszól abba, hogy milyen zenét hallgathatok főműsoridőben, beleszól abba, hogy mit írhatok le egy fórumba, vagy éppen egy blogba, máskülönben keményen büntetnek.
Úgy érzem, hogy megfulladok.
Szóval gondolkodom egy ideje. Talán menni kellene. De félek attól, ami nála várna. Attól, hogy három nap alatt szétszednénk kicsi darabokra egymást. De itthon sem jó már.
Vissza akarom kapni a szárnyaimat.

4 megjegyzés:

  1. Ez várható is volt....csak nem mindenkit érdekel, de mindenkit érint.
    A szárnyalásért....küzdeni kell.
    Nem egyszerű az élet, az biztos!
    Gondolataink szárnyalhatnak, de kimondani....hm...leírni...
    Pirimami a hó borította kertjéből

    VálaszTörlés
  2. Pontosan erről szerettem volna Én is írni a blogomban, de mivel nem nagyon politizálok és amiket írok azokba ezek nem férnek be (soha nem is fog) így örültem, hogy Te felvetetted és Én leírhatom az én gondolatomat erről.
    Persze ezek kizárólag az Én gondolataim.

    Szóval egyből a közepibe.
    "Elkúrtuk" ahogy ezt már a másik fél fogalmazta.
    De nem Ők hanem Mi!
    Elkúrtuk, mert nem lett volna szabad Jogart, Országalmát csak "EGY" ember kezébe adni.
    Aki ezzel a hatalmával (és nem 6 almával :O) kizárólagos birtokosa lett a népnek.
    Senkit nem érdekel mit mondanak mások. Hatalmat adott az ország többsége és ezzel élnek.
    Mérges vagyok mert Ők voltak akik ketté választottak minket! Szomorú mert a társaságomban (ami igen nagy) barátságok szakadtak meg a nézetek miatt.
    El akarják felejteni velünk a múltunkat "mert milyen volt az az átkos rendszer" de ne felejtsük el, hogy azokban az átkos rendszerben az Ő szüleik is éltek és abból a pénzből tudtak külföldön tanulni miközben mi áradoztunk a nyugatról.
    Szomorú vagyok mert a "Hazudtunk" szó hallatán rendbontások székház gyújtogatások vannak, de ha a szabadságunkat megtépázzák és az egész világ is zúgolódik ellene, akkor kérdem Én hol vannak a tüntetők és a gyújtogatok?
    Szomorú vagyok, mert a kinti Magyaroknak beigérik a kettös állampolgárságot csak azért, hogy a választásokon rájuk szavazzanak majd elfelejtik őket.
    Szomorú vagyok mert a békés szép nyugdijjas éveimbe is beleszólnak.
    Az elmúlt 20 évben (a rendszer váltás óta) toporgunk 4 hátra egyet előre effektus van.
    Az hogy Észtország (tudja a fa..om hol voltak eddig) olyan fejlett, hogy januártól már az Euro-t számolgatják, nekünk meg az a legfontosabb, hogy egy 1949-es alkotmányt megváltoztatva a Magyar zászlónkon ne a mostani címer legyen hanem a Kossuth címer. Miközben egy két hangzatos kifejezéssel egyből romlani kezd a forint és a deviza hitelesek nagy örömére újra még többet kell majd vissza fizetni. Fél év alatt annyit nőt a hitel mint a "Hazudós" banda 8 éve alatt. Barátomnak 2 éve 11 milliót kellett (még!) visszafizetni már már 16 milliónál jár.
    A világ minket néz hol a szabadságunk "szárnyaink" megtépázása miatt, hol egy Új évi beszéd helyes írási hibák tömkelegén, és mi lesz még vajon lesz e tényleg kolbászból a kerités?
    Remélem mihamarabb megváltoznak a gondolkodások ebben az országban és úgy élünk majd egy olyan Európában ahol a szabadság és a függetlenség tényleg nem csak egy fantáziálás hanem az életünk része lesz és ha majd úgy élünk ahogy ezt "Nyugaton" teszik akkor végre (talán)az Én ki Testvérem is vissza tér majd a saját hazájába ahol mindenki vissza kapja a szárnyait.

    Köszönöm és kívánok mindenkinek egy függetlenségben és szabad szárnyalásban GAZDAG Boldog Új Évet!

    VálaszTörlés
  3. Ha vigasztal benneteket, itt Romániában is ugyanez a sztori zajlik, én megfigyeltem, hogy ez a forgatókönyvszerű "reform" hullám, futószalagon megy végbe. Időnk sincs összekapkodni magunk, hogy megértsük a mechanizmusát. Én gondolatban eljutottam oda, hogy ezt a világkrízist azért generálták, hogy belenyúlhassanak bizonyos országok törvénykezéseibe, amíg mi rendezni próbáljuk a káoszt, addig az orrunk előtt történnek olyan változások, amik nekünk nem jók. Én ettől félek.

    VálaszTörlés