Hepiend vagy sem? Ez itt a kérdés...

Én azt hittem, hogy nekem ez nem is kérdés. A túl a barátságon után megfogadtam, hogy nem nézek több dráma, nem hepiendes filmeket, mert azok engem annyira mellbevágnak, hogy utána órakig a film hatása alatt vagyok, és úton útfélen, hiába van vége a filmnek, én még mindig bőgök. Nem, nem könnyezek, nem sirdogálok, én hüppögök, hatalmas könnycseppek potyognak a szememből, és még a levegőt is kapkodom. xD
De imádom Mandy Moore-t. És mivel az egyik oldalon annyira dicsérték a séta a múltba című filmet, úgy döntöttem, hogy letöltöm, és megnézem. Már ki is volt csomagolva a film, amikor egy olyan megjegyzésen akadt meg a szemem, hogy kár, hogy nem hepiend, és hogy mennyit sírt rajta. Na, itt végem volt... Fél napig vaciláltam, egyszer leültem, hogy megnézem, aztán meg inkább mással kezdtem foglalkozni, hogy nehogy engedjek a kísértésnek.
De az x faktor után, miután egy jót együtt bőgtem Csabával, nem, nem a kieső tesóval, Tomival, akinek szerintem már minimum két résszel ezelőtt búcsút kellett volna mondania, hanem a bátyjával, mert megsajnáltam őt. xD Én már csak ilyen faramuci ízlésű vagyok, és azt sem mondom, hogy mindig könnyű kiismerni.
Na, de eltértem a témától. Szóval, miután amúgy is szipogós hangulatomban voltam, gondoltam adok az estének még egy pofont, és leültem megnézni a filmet. Ne képzeljetek bele semmi művészit, igazi limonádé film csajoknak, amiben megszakadhat a szívünk cirka másfél órára. Láthattam már hasoló filmet kicsit más köntösbe burkolva, de ilyenkor ez kit érdekel? Csak az a lényeg, hogy az én szívemet megérintette, és jó pár zsepit is elhasználtam, ugyanis kábé a film egyharmadát végig bőgtem.
És akkor most mindenki azt hiszi, gondolom én, hogy el is mesélem, hogy miről szól a film. De nem. :) Ha valaki szeretne egy jót mosolyogni, elolvadni, szomorkodni, összetörni, majd a végén lévő tanulság után felszárítani a könnyeket, vagy mint én, még tovább pityeregni, az majd megnézi a filmet. :))
Én meg majd jól megfogadom megint, hogy nem nézek többet nem hepiendes filmeket. Talán ismét sikerül betartani kb. fél évig... ;)

Mikor lesz már karácsony? *kérdezte a 24 éves kisnagylány, és dobbantott egyet lábával*

Karácsonyi hangulatom van. Fenyőfát akarok díszíteni. Meg ajándékot csomagolni. Meg sütni. *.* Jah, azt holnap is fogok. :P De mézeskalácsot is szeretnék már csinálni. És kidíszíteni cukormázzal. Meg földi mogyorót eszegetni a karácsonyfa alatti tálból.
Meg szeretném, ha már esne a hó. *.* Ma olyan karácsonyi hangulatom van.
Szeri van. :D

Esti csapongás

Mindenki máshogy vezeti le a feszültséget. Én jobb híján kötök. ^^"" Lesz egy szép rózsaszín-barack-fehér színű sálam. *.* Ha egyszer a végére érek, mert közben éppen befejezem első éves mitvall kis átvariálását, meg zenét hallgatok, meg pakolok, magyarán ez sem az a nap, amikor meg tudok ülni a fenekemen. xD

Arról nem is beszélve, hogy drága Calám alakított tegnap este, és meg kell mondjam, régen nevettem utoljára ilyen jót. xD Ha egyszer felhatalmaz rá, leírom úgy, hogy ne lehessen konkretizálni a dolgokat, de azt meg kell őrizni az utókornak. ^^" Jah, és a tündérbogyó, a leterézanyuzott álmodozó, és a Néniiii mellé még felveszem a tündérsárkány sokkoló becenevet is. :D Cala a tündérsárkány, én meg a sokkoló... x'D

Így aztán még kipihent sem vagyok, mivel fél kettőkor tudtuk abbahagyni annyira a nevetést, hogy elmenjek aludni. xD Arról nem is beszélve, hogy szól reggel a telefon, én meg félig kiborultam az ágyból, annyira megijedtem. Ugyanis álmomban éppen rabságból akartam megszökni, és azt hittem, hogy lefüleltek. *szakad a nevetéstől*

És itt abba is hagytam a blog írást, mert elkezdtem átvariálni mitvallt, már csak hármat kell kiegészítenem, és készen vagyok. *.* *olyan ügyibogyó vagyok, meg szerény...*
Aztán közben kötöttem is, meg aludtam egy órát délután, ami tök jól esett. Ésés Ed írt nekem nagyon szép házit, amitől még most is oda vagyok, meg vissza. *.*

És még mindig fáradt lehetek, mert megint csacsogok. Tegnap is ezt csináltam. Lehet, hogy ma nem kellene olyan sokáig fent maradnom. xD
De ha izééé akarok lenni, akkor foghatom arra is, hogy a reggeli kávé nem volt elég erős, azért vagyok ilyen. Csak akkor mire is kellene fognom a tegnapit? *hm... * Belezavarodtam. ^^
Majd holnap jobban sikerül. :D

Kávés csapongás

A tegnaphoz képest sokkal jobb kedvem van. :) Úgy látszik, tényleg használt, hogy kiírtam magamból minden búmat-bajomat. Igazából már utána egy órával sokkal jobb volt a lelkemnek.
Azoktól elnézést, akik olvasták volna a blogot, de nem volt mit. *pirul* Majd megpróbálok gyakrabban felnézni.

Ennek persze egyik feltétele az, hogy nem vállalok be nyolc-tíz játékot, hanem csak kettőt, és akkor nem fogom úgy érezni, hogy megőszülök és megbolondulok. Mert mire megírok minden hsz-t, addigra mindenki válaszol, és kezdhetem elölről. :D

De tegnap úgy döntöttem, hogyha mások is várathatják a játszópartnert, akkor én is megtehetem, szóval elvonultam a füzetemmel, meg a kedvenc tollammal, és írtam egy verset. Ebben is kiírtam magamból mindent. És nem csak az a lényeg, hogy megszabadulok attól a tehertől, ami a szívemet nyomja, hanem maga a versírás is ad valami pluszt nekem. Valamit, amit nem szabad hobbiként emlegetni, mert az ritka ronda szó lenne rá, de ad valamit, amitől energikus leszek, és mégis nyugodt. Ha írok, mosolyogni szoktam. Azt hiszem, ez a kulcs. Örömet szerez.

Azt hiszem, kicsit csapongok, de nézzétek el nekem, most iszom a reggeli kávémat, ébredezem. xD De csak most van időm bejegyzést írni, mert utána bele kell vetnem magam a MitVall tantervbe. :D Két órát már kicsit megváltoztattam, már csak tíz van hátra. ^^" De örülök neki, szerettem volna megkapni ezt a tantárgyat. :P Igaz, ketten visszük, de ebben meg csak pozitívumot látok, mert mindig van segítség, és mindketten támaszkodhatunk a másikra. :)
Erről jutott eszembe, hogy kellene órát is kiírnom. Basszuskulcs. xD Heh... *mangacsepp*
Azt hiszem, elfoglalt leszek mostanában. :D Ami nem rossz dolog, csak most tényleg minden összejött.

Na jó, a kávém elfogyott, szóval elsuhanok rendet rakni, aztán belvetem magam a mitológiák és vallások tengerébe. Még jó, hogy ha nem is előbb, de utóbb végül megtanultam úszni... :D *ez hülye poén volt*
Ha nem értettél semmit a posztból, akkor elnézést utólag is. ;)