Drága Ágnes! :)

Nagyon sok bepótolni valóm van, meg mesélni valóm is, a múlt héten nem voltam itthon, netközelben sem, így nem tudtam elmesélni, hogy milyen meglepetés is ért engemet. :) Kedden kaptam egy telefonhívást, hogy csomagot kaptam, messziről, Kanadából. Felvillanyozódva pattantam fel, a szám széles mosolyban az örömtől, amikor is rájöttem, hogy hétvégénél előbb nem tudom meg, mi is lapul a csomagban. A nagynénémet mentem gondozni, idős, hasi sérvvel műtötték, nem maradhatott egyedül otthon, míg a lánya dolgozik. Szóval egész héten ott volt bennem az az adrenalinlöket, meg hát, aki ismer, az tudja, hogy én borzasztóan kíváncsi vagyok.
Amikor hazaértem, csak annyira voltam hajlandó, hogy a bőröndöket szépen a szobákba vittem, kezet mostam, aztán már estem is neki a csomagnak. :D

A fent látható gyönyörű napló lapult benne. Egy ujjal simítottam végig a felületén, annyira szép, finom és nőies, pont olyan, amilyen tárgyakkal én magam is szeretem körülvenni magamat. :) Belül egy kézzel írott levél várt, az első lapon pedig pár kedves szó, és dátum, hogy mikorra kaptam. Még nem tudom, hogy mit szeretnék bele írni, de tudom, hogy valami fontosnak szánom, hogy sok-sok év után is szívesen lapozgassak benne. A levelet eltettem a másik mellé, én is az a típus vagyok, aki a leveleket, képeslapokat elteszi, évekkel később szép emlékek lesznek. :)
Most az asztalomon pihen a napló, minden nap látom, és nagyon jóleső érzéssel tölt el, drága Ágnes, hogy gondoltál rám, és ilyen szépséggel leptél meg. :) Nagyon-nagyon szépen köszönöm, el sem hiszed, milyen nagyon örülök neki. :))
Ölellek és puszillak sokszor! :)

Ágnes : )

Drága Ágnes! :)

Amikor azt írtad, hogy tőlem kicsit másképpen búcsúzol, nem is tudtam elképzelni, hogy mire gondolsz. Minden nap lestem a blogodat, valamiért azt hittem, hogy ott lesz várható majd. Meg sem fordult a fejemben, hogy ilyen kedves meglepetés fog várni reggel, amikor felébredek. 

Még a szememet is alig nyitottam ki, amikor azzal fogadtak, hogy levelem jött. Mondom oké. Kanadából. Honnan? És nagy szemeket meresztgettem, alig vártam, hogy végezzek reggeli szokásos teendőimmel, még a kávé sem volt olyan fontos, mint a tőled kapott levél. :) 

Ha azt mondom neked, hogy őszintén meghatott minden egyes sorod, és ajándékod, a szándék, hogy emlék is legyen rólad, elhiszed nekem? :) Az álomfogó már megtalálta a helyét, rögtön tudtam, hová illene a szobában. A kis csónak, vagy kenu, azt hiszem kenu, nézd el nekem a tudatlanságomat. :) Szóval ő is már egy olyan helyet kapott a szobában, ahol mindenhonnan látni. De a legkedvesebb mégis azért, mert csak véletlen lehet csupán, de hátul van rajta egy kis eredeti minta, ami az anyag sajátossága, egy kis szív minta. :) Szívből jövő ajándék, én pedig örömmel fogadtam. :)

A kézzel írott leveleket mindig nagy becsben tartottam, manapság már nem divat, már évekkel ezelőtt sem volt az, ezért, ha ilyet kapok, mindig elteszem emlékbe. A te leveledet is megőrzöm a többi között. :)

És nem fogok búcsúzni. Eldöntöttem, hogy egy önző lélek vagyok. :D Így csak megköszönöm,  hogy gondoltál rám, és még jelentkezni fogok. :))

Ölellek és sokszor puszillak! :)