2010. április 30., péntek

Emlékfoszlányok

Laptopról vagyok. Szépen pislogtam és elkunyeráltam pár napra. Igen, nem kértem, hanem kunyeráltam. Mert azt csináltam, bevallom. Ciki, de még mindig képes vagyok olyan manipulatív módon viselkedni, mint kis koromban. 
Nehéz szívvel, de bevallom azt is, hogy talán elkényeztettek egy kicsit, amikor még kislány voltam. De, én erre azt szoktam mondani, hogy nem volt anyám, se apám, valahogyan pótolni kellett azt a törést. Meg egy szem unoka is voltam, szóval tovább nem szépítem, és nem magyarázkodom. :)
Kiskoromban, ha szépen kértem, kora reggel, szombaton és vasárnap ágyba kaptam a reggelit, miközben én a reggel hatkor kezdődő meséket néztem a HBO-n. Az, hogy ezt a csatornát is előfizette a mamám, az az én jutalmam volt, azért mert jól tanultam. Mert ugye ez a csatorna drágább egyedül, mint egy csomag. xD 
Emlékszem, az volt a feltétel, hogy nyelvtanból és irodalomból is csak ötöst hozhatok haza, és akkor mesézhetek, meg filmezhetek. :) Én meg teljesen be voltam parázva, mert csak 4/5-öt kaptam nyelvtanból, és nagy könnyes szemekkel mondtam, mikor haza értem, hogy nem érdemlek meg semmilyen meglepetést, mert akkor ugye nem tudtam, hogy miről van szó, amikor elmondta, hogy beköttette, mert ettől a jegytől eltekintve ügyes voltam. :) 
És most visszatérek arra, hogy el voltam kényeztetve, ezzel a reggelit az ágyba kapom dologgal. Ha a mamám azt mondta, hogy menjek az asztalhoz enni, elég volt csak nyújtottan kiabálnom, hogy papaaaaaa, és két percen belül már ott volt előttem a reggeli, amit meglelő módon csak hétvégén ettem, de ez dukált a meséhez. Ha a papám mondta nagy ritkán, hogy nyomás kifelé, akkor meg mamaaaaaaaa, és már kaptam is a reggelit az ágyba. :) Szerintem direkt csinálták, mert élvezték, hogy így szórakozhatnak. xD
És most is ezt a viselkedést vettem elő, csak kicsit felnőttesebb kiadásban, és nini, nem volt sem sértődés, sem morgás, mert elviszem a gépet, csak orr alatt feltűnő ismerős somolygás, és az én arcomon egy boldog mosoly, hogy nem maradok net nélkül.
És egy magabiztos, kissé manipulatív mosoly, amit már senki sem látott. 
Most nem reggelit kértem, hanem laptopot, és megkaptam.
Azt hiszem, kiskoromban kicsit elkényeztettek. :))


5 megjegyzés:

  1. ..igen, azt hiszem el:)de azt is hiszem, hogy semmi rosszat nem tettek Benned ezzel a kenyeztetessel, csak erzelem gazdagitottak, a mamad es a papad:)
    Aki szeret, adni szeret, es onmaganak is boldogsag egy ilyen kenyeztetes:)
    Ez egy nagyon helyes tortenet, vegig mosolyogtam, es orulok, hogy elkenyeztettek, mert igy irhattal:)

    puszi!

    VálaszTörlés
  2. Igen, tényleg el. : ) De, ha itthon mondják, akkor néha tiltakozom. xD
    De ők sem nagyon tiltakoztak emiatt a gesztus miatt, így aztán nem is kell nagyon egymásnak magyarázkodnunk. :P

    puszi :)

    VálaszTörlés
  3. ágyban kapni a reggelit :) ez a gyerekkor kiváltsága :D Bár, ilyen szempontból én is nagyon el voltam kényeztetve, mert míg el nem költöztem otthonról, reggel mindig megkaptam a kellemes ébresztőt, és a tejes kávémat. most már én csinálhatom a tejes kávét, és én ébreszthetek kellemesen. :) de legalább 26 évig kényeztettek ezzel ^^

    VálaszTörlés
  4. Végigmosolyogtam az egészet, az egészből sugárzik a derű, a magát ismerő felnőtt gyerekes csintalansága, NŐ vagy:)))))

    VálaszTörlés
  5. Verocs: de jó, hogy nem csak én voltam így elkényeztetve. :D Most már kevésbé érzem zavarban magamat emiatt. :P

    Lili: igeeeeen, manipulatív, játékos nőszemély, aki tudja, hogyan kell használni a pillantását, és hogyan kell hízelegni, amikor nagyon szeretne valamit. :D

    VálaszTörlés